Idén is megtelt gyermekzsivajjal a Győr-Ménfőcsanaki Evangélikus Gyülekezet környéke: közel 100 gyermek vett részt az ötnapos gyermekhéten, amely ezúttal a „Zajban hangodat” címet kapta. A program egyfajta napközis hittantáborként kínált tartalmas, vidám és közösségépítő időt a gyermekeknek – délelőttönként Isten igéjére, délutánonként pedig játékra, kalandra és élményekre figyelhettünk.

A hét központi kérdése az volt: hogyan hallhatjuk meg Isten hangját a körülöttünk lévő zajban? A gyermekek minden délelőtt egy-egy bibliai történeten keresztül fedezhették fel, milyen különleges módon szólítja meg Isten az embereket. Megismerkedtek Mózes történetével, aki az égő csipkebokornál találkozott Istennel, és meghallotta az őt megszólító hangot. Szóba került Sámuel elhívása is, amikor a gyermek megtanulta felismerni, hogy az őt szólító hang valóban Isten hangja. Illés menekülésének történetében azt láthatták, hogy Isten nem mindig a nagy és látványos jelekben szólal meg, hanem a halk és szelíd hangban is jelen lehet. Az etióp kincstárnok története pedig arra mutatott rá, milyen fontos lehet egy másik ember segítsége ahhoz, hogy megértsük Isten üzenetét.

A bibliai történeteket éneklés, közös játék, beszélgetések és kreatív foglalkozások tették még emlékezetesebbé. A gyermekek nem csupán hallgatták a történeteket, hanem saját élményeiken keresztül is megtapasztalhatták, milyen fontos a figyelem, a csend és az egymásra való odafigyelés.

A délutánok sem szűkölködtek programokban. Volt csúszdázás és játék, kirándulás, sportverseny, pantomimbemutató és színházi előadás is. A hét egyik legjobban várt eseménye a szerdai tatai strandolás volt, ahová közösen indultak útnak a gyerekek. A fürdőzés, a közös élmények és a sok nevetés igazi tábori hangulatot varázsolt a napba.

A gyermekhét során új barátságok szövődtek, régi ismeretségek mélyültek el, és a sok-sok közös élmény mellett talán egy fontos üzenet is mindenki szívében helyet kapott: a legnagyobb zajban is érdemes elcsendesedni és figyelni Isten hangjára.

A pénteki zárónap méltó lezárása volt a mozgalmas hétnek. A közös programokat egy igazi lángosparty koronázta meg, ahol a finom lángos mellett természetesen a jókedv sem maradhatott el. A hét végére elfáradtak ugyan a gyermekek és a szolgálók is, de a fáradtság mögött ott volt a hála: közel száz gyermek tölthetett együtt öt tartalmas napot, ahol a játék, a közösség és Isten igéje egyaránt fontos helyet kapott.

Hisszük, hogy a gyermekhét nemcsak egy vidám nyári program volt, hanem olyan alkalom, amelyből a gyermekek magukkal vihetnek valami maradandót. Talán egy bibliai történetet, egy új barátságot, egy közös éneket, egy felejthetetlen élményt – vagy éppen azt a felismerést, hogy a zajban is meghallható Isten hangja, ha megtanulunk rá figyelni.